Waldorf-pedagógia

A Waldorf-pedagógia tartalmát és módszereit a gyermekek életkori sajátosságaiból és azok változásaiból meríti és teszi gyakorlattá. A Waldorf-iskola gyermek-, és személyiségközpontú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti és gyakorlati készségek fejlesztése azonos súlyú a közismereti képzéssel.

A Waldorf-iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmonikus egységben kezeli:

  • a szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének nagy szerepet tulajdonít;
  • a kéz iskolája, mert a mozgás, a végtagok fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát;
  • valamint a fej iskolája is, amennyiben a hagyományos értelemben vett tanagyag elsajátításán túl a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is célként tűzi ki.

A Waldorf-pedagógia a nevelést művészetnek tekinti, a tanulási folyamatot pedig a szabadság eszközének, amellyel elvezethetjük a gyermeket önmagához, hogy felnőttként képessé váljon saját útjának felismerésére és követésére.

A Waldorf-iskola

  • sokoldalúan fejleszti a gyermek testi, lelki és szellemi készségeit,
    megteremti az ehhez szükséges feltételeket;
  • az életkornak megfelelően az egyéni vélemények, vélekedések, világlátás kialakítását támogatja a helyett, hogy meggyőződéseket közvetítene;
  • elismeri és tiszteletben tartja minden diák egyediségét, individualitását;
  • támogatja a tanulóban a világ megismerésére irányuló kíváncsiságot,
    a környezet iránti felelős magatartást és tenni akarást.

Évkör, ünnepek

A Waldorf-óvodák, -iskolák évmenetét a világban az adott kulturális közeg ünnepei határozzák meg. A kultúra mint az „életet-szabályozó elv” minden szellemi működés legfőbb hatóereje. A mindennapokat átszövik az éves ritmushoz igazodó ünnepek, amelyek a közösségeket is alakítják és erősítik.
Magyarországon a keresztény ünnepkör által meghatározott az évrend: egy-egy tanév Szent Mihály naptól, a megmérettetés, mérlegelés, a számvetés napjától Szent János napig, az életerők delelésének napjáig ível. Az advent és húsvét kiemelkedik az évben: mint a várakozni és felmutatni tudás ünnepei.

Az eddig említettek mellett még jeles napok: a Szent Márton nap (az önmagunk és mások felé fordulni tudás), a vízkereszt (felismerés), a farsang („kifordulás”), és a pünkösd (felhangzás).

Rudolf Steiner szerint az ünnepek az év és az élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze az embert. A Waldorf-óvodában ünneptől-ünnepig a természeti ritmusokkal összhangban próbál élni óvónő és gyerek. Minden iskolának önálló feladata ünnepei szellemi hátterének feltárása, megismerése, az életkoroknak megfelelő ünneplés megvalósítása. Célszerű megtalálni, újból és újból átgondolni az egyes ünnepek és a hozzájuk kötött tevékenységek szerepét.

A Waldorf-intézmények működése

A Waldorf-óvodák, -iskolák önigazgató intézmények. Az iskolák szervezeti életük kialakítása során a Rudolf Steiner által a szociális élet hármas tagozódásáról megfogalmazott elvek megvalósítására törekszenek. A feladatok delegálásának elvén működnek, amely során egyének és csoportok vállalnak felelősséget a vezetés és döntéshozatal bizonyos területein a közösen meghatározott célok figyelembevételével.
A Waldorf-intézmények a fenntartóiktól elkülönült, szakmai és szervezeti szempontból önálló jogi személyek. Az iskolák köznevelési feladataikat a Waldorf-kerettantervnek megfelelve, a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott felelősséggel valósítják meg.

A Waldorf-intézmények fenntartói a szülői közösség által működtetett közhasznú civil szervezetek: alapítványok, egyesületek. A fenntartók önálló jogi személyként a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítják a működési kereteket és – az intézménnyel közösen kialakított együttműködési rendben – ellátják a fenntartói feladatokat.

A szülőknek fontos szerepe van a Waldorf-intézmények működésében. A szülők és a pedagógusok kölcsönösen egy bizonyos fajta együttműködést kell, hogy felajánljanak egymásnak és elfogadjanak egymástól, amely a gyerekre irányul és a gyerek javát keresi. A szülők intenzíven részt vesznek az intézmény fenntartásának mindennapi feladataiban mind szellemi, mind gyakorlati, mind anyagi értelemben.